A kisvállalati adózásra való áttérés valóban jó választás lehet az olyan vállalkozások esetében, amelyeknél a költségek legnagyobb részét a bérköltségek teszik ki. A kisvállalati adó ugyanis három, a vállalkozások által fizetendő adónemet is kivált:
- a szociális hozzájárulási adót
- a szakképzési hozzájárulást és
- a társasági adót
ezzel pedig sok pénzt tud a vállalkozásoknál hagyni. Vegyük példának a 2020-as évben a garantált bérminimum értékét, ami 210 600 Ft. Társasági adózás esetén a bruttó bérre jutó adóteher egyrészt a 17,5%-os szociális hozzájárulási adó, másrészt a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás, vagyis összesen 19%. Ez a 210 600 Ft-ra számolva 40 014 Ft, vagyis a teljes bérköltség 250 614 Ft lesz. KIVA adózás esetén csak a 12%-os KIVA-t kell számolni, ami 25 272 Ft, vagyis a havi teljes bérköltség csak 235 872 Ft-ot tesz majd ki. Ez egy év alatt 176 904 Ft megtakarítást jelent egy cég számára egy munkavállaló esetében.
Ha csak ennyi lenne a KIVA lényege, nyilván minden vállalkozás, amelynek a jogszabály ezt lehetővé teszi, azonnal áttérne. A KIVA másik előnye abban van, hogy nem csak a bruttó bére jutó adót váltja ki, hanem a cégek nyereségadóját, magyarul a társasági adót is, ami jelenleg 9%. Azaz KIVA-alanyiság esetén a vállalkozás a nyeresége nem befolyásolja a fizetendő adót.
Ez tényleg nagyon jól hangzik, de sajnos nem ennyire kedvező a kép, a KIVA-t ugyanis meg kell fizetni az adóévben jóváhagyott osztalék után. Tehát ha a cég vezetősége úgy dönt, hogy a nyereségét nem befektetésre/beruházásra költi, hanem szétosztja a cég tulajdonosai között, akkor ez a döntés adófizetéssel jár.
Mindebből az szűrhető le, hogy olyan cégeknek érdemes a KIVA-t választani, amelyek esetében jelentős költséget képez a bérköltség az éves költségvetésükben, emellett viszont szerény nyereségrátával dolgoznak.
A KIVA-ra való áttérés promótálása során azonban a Minisztérium részéről egy fontos dologról nem esik szó. Egyes pályázati kiírások során (pl. kutatás-fejlesztés, munkahelyteremtés) a cégek elszámolhatják a munkavállalók bruttó bérét és a munkáltatói adókat (szociális hozzájárulási adó + szakképzési hozzájárulás) vagyis a teljes munkavállaló miatt keletkező bérköltséget. KIVA-ra való áttérés esetén azonban a cég nem fizeti többet ezeket az adókat, helyette csak a KIVA-t fizeti meg. Mivel azonban a KIVA nem csak a munkáltatói adókat, hanem a társasági adót is kiváltja, így ebben az esetben egy nem tisztán bérjellegű adóról beszélhetünk.
A Pénzügyminisztérium értelmezése szerint pedig emiatt a hibrid jelleg miatt a KIVA elszámolására a pályázatok esetében nincs lehetőség. Vagyis a KIVA-s cégek csak a munkavállalók bruttó bérét számolhatják el a pályázatokban, a KIVA adót már nem. Ez egy komoly hátrány a hagyományos társasági adó alapján adózó cégekkel szemben, hiszen egy-egy ilyen pályázat esetében sokszor több munkavállaló több éves (akár 2-3 éves) bérköltségét és járulékait is el lehet számolni.
Három fő garantált bérminimumon foglalkoztatott dolgozó esetében a kettő éves bérre jutó KIVA adó 1 819 584 Ft, ami a fentiek alapján egyáltalán nem lesz elszámolható a pályázatokban, ez pedig igen hátrányosan érintheti a pályázaton nyertes céget. Érdemes tehát a KIVA-ra való áttérést fontolgató cégeknek ezen körülményt is figyelembe venniük a döntésük meghozatala során, hiszen amennyiben tervezik a bérköltséget is elszámolni engedő pályázatokon való indulást, vagy már van ilyen nyertes pályázatuk, úgy a KIVA-ra való áttéréssel többet veszíthetnek, mint nyerhetnek.